A Csíkkozmási Ifjúsági Szervezet /KOMISZ/2003-ban alakult meg, azóta a KOMISZ szerepe a mérvadó lett falu életében. Az évi nyolc állandó rendezvény, mind kulturális, mind szórakozás, mind sport és kikapcsolódás, avagy akár oktatási szinten életben tartja a falu és esetenként Csík vidék civil életét. A szervezet keretén belül működő Bojzás Néptánccsoport már több erdélyi rendezvényen sikerrel lépett fel. A Bojzácska gyermek néptánccsoport hagyományőrző lesz, hasonlóan nagyobb testvéréhez. A Vigyorka amatőr színjátszó csoport is tevékeny. A faluban működtetett Teleház megfelelő információs központtá nőtte ki magát. /Szántó László, Csíkkozmás: Méltó 3. KOMISZ-szülinap. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./
2006. június 20.
A múlt hét végi heves felhőszakadások Hargita megye néhány települését is érintették. Kaszonaltízen, Tusnádfürdőn, Újtusnádon, Csíkkozmáson, Várhegyen és Salamáson okoztak kisebb-nagyobb károkat a felhőszakadások és a szélviharok. Újtusnádon a Mitács-pataka 20 udvaron sepert végig, pincéket öntött el. /Kristó Tibor: Özönvíz tombolt Hargita megyében is. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./
2006. augusztus 2.
Összefogásról szóltak az 1849. augusztus 1-jei nyergestetői csatára emlékező ünnepi beszédek. Azonban nem tudtak megegyezni a csíkkozmási önkormányzat és a kászonaltíziek táncjátékának megvalósítói. Emiatt kettős helyszínű megemlékezés volt. A nyergestetői megemlékezés hagyományosan zajlott. A csíkkozmási fiatalokból álló Bojzás táncegyüttes nyitotta a műsort. A szabadságharc egyik utolsó mozzanatára, a nyergestetői csatára emlékezőket elsőként Bodó Dávid, Csíkkozmás község polgármestere köszöntötte, majd Ráduly Róbert Kálmán, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke mondott beszédet. Kifejtette, a székely közösségek választott vezetői a szeptember 23-án tartandó összejövetelen közlemény formájában is elkötelezik magukat a területi autonómia mellett. A kászonaltíziak külön tartották emlékezésüket. /Antal Ildikó: A Nyerges két lába – kettős megemlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./
2006. szeptember 29.
A negyventagú Bóbiska néptánccsoport immár hét éve képviseli Kászonaltíz községet a különböző rendezvényeken, találkozókon. Új és újabb koreográfiákkal rukkolnak elő és járják a nagyvilágot. Szeptember 30-án a Csíkkozmási Néptánctalálkozón lépnek fel. Mintegy negyvenöt tagot számlált a Bóbiska 2000 szeptemberére, azóta csupán néhányan morzsolódtak le. A gyakorlást a kezdetektől fogva Tima Mária Magdolna tanítónő irányítja, hat éve társa ebben Antal Teréz tanítónő. 2004-ben először, idén már másodjára járt Belgiumban a Bóbiska. Az ottani magyar Kárpátia Egyesület munkatársa, Kliment Nóra szervezésében több helyszínen is bemutatták produkciójukat. Idén az 56-os forradalom évfordulójának szentelt ünnepi év keretében az Európai Parlamentbe is sikerült belopni a produkciójukat. /Antal Ildikó: A kászonaltízi néptánccsoport születésnapjára. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./
2006. október 25.
1956 után átfogó megtorlási hullám kezdődött Romániában, koncepciós politikai pereket rendeztek. A Magyar Autonóm Tartományban 1956. október 28-a és 1965. december 31-e között a katonai ügyészségi adatok szerint mintegy 1100 személy ellen indítottak bűnvádi vizsgálatot. Ezek közül 826-at állítottak bíróság elé és ítéltek sokévi kényszermunkára. A megtorlás 1958-59-ben tombolt a legvadabbul. Az esetek 46%-ánál a vádiratokban tételesen is szerepel az 1956-os magyar forradalom és szabadságharccal kapcsolatos „ellenforradalmi” megnyilvánulás. Ezek közül egypáran (Szathmári Zoltán marosvásárhelyi, Salamon László gyergyószentmiklósi, Nagy Lakatos János gyimesbükki és Kertész Béla székelyudvarhelyi lakos) részt is vettek a magyarországi eseményekben, mások szervezetten, csoportosan vagy egyénileg „társadalmi rend elleni cselekedetet” követtek el. A bíróság elé állítottak legtöbben marosvásárhelyiek. A más tartománybeliek közül legtöbben – 30-an – brassóiak voltak és a 77 tagú EMISZ-ügyhöz kapcsolódtak. Meglepően sok a politikai megtorlás áldozata 24 faluban: Szárhegyből 15-en, Tekerőpatakról 14-en, Gyergyóújfaluból 12-en, Kozmásról és Galócásról 11-11-en, Csíkcsicsóból, Dedrádból, Erdőfüléből, Kézdiszentlélekről és Köpecről 10-10-en stb. A bíróság elé állított személyek etnikai megoszlása nagyjából megfelel a Magyar Autonóm Tartomány lakossága nemzetiségi összetételének. Nagyon magas a kollektivizálás ellen szavukat emelt meghurcolt személyek száma. A terror első áldozatai lettek előbb az osztályellenségnek tekintett (volt) kulákok, majd más gazdálkodók is. /Dr. Pál-Antal Sándor: ’56 – romániai megtorlások. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./
2007. január 16.
Az elmúlt hét végén ünnepelte a Csíkmenasági Közösségmegtartó Egyesület megalakulásának harmadik évfordulóját. A kétnapos rendezvény keretében beszámolót tartottak a szakosztályok vezetői. Az óriási ünnepi torta megszelése után a napot táncmulatság zárta. Szintén a hét végén tartotta tisztújító közgyűlését a Csíkkozmási Ifjúsági Szervezet (KOMISZ). A tagok szavazata alapján az új vezetőséget öttagú csapat alkotja: elnök Szántó Lajos. /Ifjúsági szervezetek rendezvényei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./
2007. január 23.
Hatéves múltra tekint vissza a székelyföldi fürdőépítő kalákák története. Jánosi Csaba, a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület elnöke emlékezett, először Lázárfalván a Nyírfürdőt hozták rendbe. A következő években több mint hat fürdőt újítottak fel kalákában, összefogással. A lázárfalvi után következett a tusnádi Nádasfürdő, a csíkkozmási Sószékfürdő, majd a kászoni Sóskútfürdő, a csíkszentkirályi Borsárosfürdő, a csobotfalvi Kerekeger, a homoródkarácsonyfalvi Dungófürdő, végül pedig a csíksomlyói Barátok feredője. Jánosi Csaba jelenleg Hargita megye borvízkataszterének elkészítésén dolgozik, ugyanakkor a Székelyföld ásványvizei című könyv megírásában is részt vesz. A kataszteren dolgozva eddig 493 ismert forrást jegyeztek fel. /Kozán István: A kalákamozgalmat folytatni kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./
2007. április 17.
Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze másfél hónappal ezelőtt Kutassuk együtt Csíkszék középkorát címmel hirdette meg azt az akciót, amelynek célja diákok, érdeklődő felnőttek bevonása Székelyföld eddig tabuként kezelt múltját feltáró munkába. Botár István elmondta, néhány község már lelkesen bekapcsolódott a mozgalomba. A csíkrákosiak jelezték, hogy tudomásuk van olyan telkekről, amelyeken érdemes volna kutakodni középkori leletek (cseréptöredékek, relikviák stb.) után. A csíkkozmási Boga Alajos Általános Iskola tanulói, Csillag Ottó tanár vezetésével figyelemre méltó kutató tevékenységet folytatnak. A Nyergestetőn olyan kardra bukkantak, amely valószínűleg az 1848-as szabadságharchoz kötődik. Csíkszentimréről, Csomortánból és Menaságról magánszemélyek is jelezték, hogy bekapcsolódnának az akcióba. /Kristó Tibor: Kutassuk együtt Csíkszék középkorát. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 17./
2007. augusztus 2.
Az augusztus 1-jei nyerges-tetői csatában 158 évvel ezelőtt szabadságukért meghalt hősök emléke előtt tisztelegtek a nyerges-tetői – 110 évvel ezelőtt állított – emlékműnél. Az egybegyűlteket Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere köszöntötte, majd Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere mondott beszédet. Az ökumenikus istentiszteleten Tamás József püspök kiemelte, ez az ünnepség nem puszta emlékezés, és minden ilyen tett akkor hiteles, ha annak üzenetével azonosulni tudunk. A közös ima után a Csíkkozmási Házasok Szervezetének (CSIHÁSZ) táncosai Kányádi Sándor Nyergestető című versére és népdalokra koreografált, Megmaradunk című műsorukat mutatták be. /Antal Ildikó: Szabadságért és megmaradásért harcoltak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./
2007. augusztus 13.
Traian Basescu államfő augusztus 11-én ebéden látta vendégül Hargita és Kovászna megye több önkormányzati vezetőjét és polgármesterét Kovászna fürdőváros állami üdülőjében. A meghívottak többnyire pozitívan értékelték a Basescuval folytatott kötetlen beszélgetést. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester közölte: rajta kívül jelen volt a találkozón Hargita és Kovászna megye tanácselnöke és prefektusa, Székelyudvarhely, Csíkkozmás és Kovászna polgármestere, illetve Sepsiszentgyörgy alpolgármestere. A több mint három órát tartó beszélgetésen Bunta Levente Hargita megyei tanácselnök szerint áttekintették a két székely megye gondjait és az európai uniós programok biztosította fejlesztési lehetőségeket. Az államfő is úgy találta, hogy a régió legaggasztóbb gondja a szegénység. Szóba került a decentralizáció, a helyi-pénzügyi autonómia. Hargita megye tanácselnöke egy konkrét igényt is megfogalmazott. Tájékoztatta az államfőt arról, hogy az önkormányzat a vidéki lakosság több mint felének ivóvízhálózatot épített ki, most viszont a szennyvíztisztítást szeretnék megoldani, hogy megőrizzék az Olt, a Maros és a Küküllő folyók tisztaságát. Basescu pozitívan válaszolt a felvetésre, és igényelte, hogy írásban fogalmazzák meg javaslataikat és kéréseiket. Az államfő ismét megerősítette, hogy decentralizáció párti. Az államfő is úgy látja, hogy a jelenlegi romániai régiók túl nagyok. Basescu szerint a két megyének mindenképpen egy közös régióhoz kell tartoznia, ugyanis természetellenes lenne, ha szétválasztanák egymástól őket. Fontos gesztusnak nevezte a találkozón szintén részt vevő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, hogy az államfő kötetlen beszélgetésre hívta a két megye vezetőit. Emlékeztetett arra, hogy Basescu meglátogatta a 2005-ben árvíz sújtotta Farkaslakát is, hogy megnézze mennyire sikerült az újjáépítés. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke nem tulajdonít nagy fontosságot ennek a találkozónak, mert Romániában az államfő nem rendelkezik azokkal a hatáskörökkel, amelyekkel egy megye fejlesztésébe hathatósan bele tud szólni. „Nyolcvan éven keresztül tudatosan építette le a román hatalom Székelyföldet, és ennek helyrehozására nem elég tizenhét év munkája” – mondta Demeter. Felvetették, hogy több pénzforrás bevonásáért meg kellene alakítani az RMDSZ által szorgalmazott önálló székelyföldi fejlesztési régiót, de erre Basescu kitérően reagált. Demeter János szerinte Basescu éket akar verni az RMDSZ és a választói közé, ugyanis mindenkivel próbálja elhitetni, hogy ő akarja a decentralizációt, ezzel szemben az RMDSZ nem támogatja az elképzelést. Augusztus 10-én este, székelyudvarhelyi látogatásán, Basescu Szász Jenővel együtt ellátogatott a városban zajló Míves Emberek Sokadalmába, ahol egy sörsátorban negyven percen keresztül beszélgettek. Ezen a nem hivatalos találkozón Szász mellett részt vett még Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője és Szilágyi Zsolt. Utóbbi kettő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki tisztségét is betölti. Toró elmondta: Basescu megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, miszerint a széleskörű decentralizáció Székelyföld gondjait is megoldaná. Ekkor beszélgetőpartnerei a dél-tiroli minta alapján a régió különleges státusának biztosítása mellett érveltek. Basescu nem mondott véleményt erről. Szóba került egyebek között Székelyföld autonómiája, a régió infrastrukturális elmaradottsága, a román nyelv oktatása, a Babes–Bolyai Tudományegyetem ügye és a romániai magyarság parlamenti képviselete. Ez utóbbi kérdésről Basescu úgy vélekedett – mondta Toró -, hogy a romániai magyarságnak szüksége van parlamenti képviseletre. Ezért az államfő úgy véli, hogy jó lenne, ha az RMDSZ megegyezne Tőkés László református püspökkel. Ezt cáfolta Szász Jenő, aki szerint az államfő csak annyit mondott, hogy az RMDSZ szempontjából érti, miért fontos a romániai magyar érdekvédelmi szervezetnek megállapodni az egyházfővel. „Toró RMDSZ képviselő, őt most aktivizálta az RMDSZ vezetősége, ezért most bizonyítania kell. Lehet, hogy éppen a következő parlamenti mandátumát kötötték ehhez az RMDSZ-törekvéshez. Én értem Toró T. Tibort szubjektív alapon, de nem szabad az egyéni érdekeket összetéveszteni a közösségi szempontokkal. Ezt tudom mondani neki, még akkor is, ha a barátom” – fogalmazott Szász, aki köztudott, hogy ellenzi az RMDSZ és Tőkés kiegyezését. /Borbély Tamás: Székelyföldi vezetőkkel találkozott Basescu. Az államfő kitér a sarkalatos kérdések elől. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./ A Toró T. Tiborékkal folytatott kötetlen beszélgetésen a román idegen nyelvként való oktatása, az autonómia és a fejlesztési régiók, a külföldi munkavállalás és a politikai rendszer átalakítása, a Magyar Polgári Párt (MPP) küszöbönálló bejegyzése és az európai parlamenti választások is szóba kerültek. Az államfő elmondta, szándékosan sokkolta a hazai társadalmat az „idegen nyelvként tanítani a román nyelvet” megfogalmazással. Hozzátette, nagyon súlyos, a kisebbségeket hátrányosan érintő problémáról van szó, és a román nyelv tanításának régóta változásra váró ügyét kijelentésével is ki kívánta mozdítani a holtpontról. Az önrendelkezés kapcsán megismételte: véleménye szerint a decentralizáció jelenti az autonómiát, amit egységes országos modell szerint kell kialakítani – tehát Caracalnak és Székelyudvarhelynek is ugyanolyan autonómiára van szüksége. Basescu Székelyudvarhelyen megtekintette az Emlékezés parkjának szobrait és a főtéri Orbán Balázs-szobrot is. /K. Cs. : Basescu a székely sokadalomban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./
2007. augusztus 18.
Kolozsvár Főterén és a Béke téren vonultak fel augusztus 17-én és mutattak be ízelítőt műsoraikból a Szent István-napi néptánc-találkozóra érkezett hazai és külföldi néptánccsoportok. A Heltai Gáspár Alapítvány idén immár kilencedik alkalommal szervezi meg a találkozót, a Kárpát-medence legrangosabb kisebbségi rendezvényét. A négynapos, Kolozs és Szilágy megye falvaiban, valamint Kolozsváron zajló rendezvényen idén fellép a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes, a csíkkozmási Bojzás Néptáncegyüttes és a kolozsvári Zurboló Néptáncegyüttes, a horvátországi MKE „Pélmonostor” Néptáncegyüttes, a szlovákiai Nádas Néptáncegyüttes és a Palóc Táncműhely, a szerbiai Maroknyi és Csürdöngölő Néptáncegyüttes de jön Németországból szorb együttes, olasz, lett, horvát együttes is, továbbá Méhkerékről érkezett a Nyisztor György Hagyományőrző Táncegyüttes, /IX. Szent István-napi néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2007. augusztus 20.
Ünnepi hangulat volt augusztus 19-én, vasárnap délelőtt Kolozsvár főterén: a táncosok lelkesedéssel ropták. Nemcsak Kolozsvár, hanem a Kalotaszeg vidéke is néptáncosoktól volt színes és mozgalmas: a magát a Kárpát-medence legrangosabb kisebbségi rendezvényévé kinövő IX. Szent István-napi Néptáncfesztivál több tucatnyi résztvevője járta be a kalotaszegi falvakat, városokat, hogy táncukkal tisztelegjenek az első magyar szent király emléke előtt. Az erdélyi magyar együttesek között voltak olaszok, lettek, horvátok, szorbok, különféle többségi és kisebbségi népcsoportok. A programokon szívesen vett részt a helyi lakosság is. Az augusztus 17-én, pénteken délelőtt Kolozsváron zajlott „kedvcsináló” műsort követően délután Bánffyhunyadon és Zsobokon folytatódott a IX. Szent István-napi Néptánctalálkozó. A menet a bánffyhunyadi Barcsay kertbe vonult, ahol a szabadtéri színpadon kezdetét is vette a műsor. Jelen volt a néptánctalálkozó megálmodója, Pillich László is. A közel háromórás műsort a Vajdaságból, Végvárról érkezett Csűrdöngölő együttes táncosai nyitották meg. Sebesi Karen Attila röviden bemutatta a néptáncegyütteseket. A horvátországi MKE Pélmonostor Néptáncegyüttes célja a drávaszögi népszokások és hagyományok ápolása. Többek között a szlovákiai Nádas Néptáncegyüttes, a Csíkcsekefalváról érkezett Bojzás Néptáncegyüttes is fellépett. Augusztus 19-én, vasárnap Kolozsváron a népviseletbe öltözött fiatalok nótázva-muzsikálva haladtak keresztül a belvároson. A menetet a csíkkozmási tánccsoport vezette. A horvátországi Pélmonostor Néptáncegyüttes tagjai hordócskát is vittek magukkal, abból kínálgatták borral az egyre gyűlő közönség tagjait. A táncos felvonulást követően az együttesek bevonultak a Szent Mihály-templomba, ahol részt vettek a délelőtti misén. Kovács Sándor főesperes szeretettel köszöntötte a IX. Szent István-napi Néptánctalálkozó résztvevőit. A főesperes kifejtette: a magyar nép története nem szűkölködik nagy emberekben, Szent István azonban kiemelkedik közülük. Délután a Diákművelődési Házban gálaműsorral, majd hajnalig tartó mulatsággal ünnepeltek. /D. I., S. B. Á. : Nemzetközi együttünneplés Szent István szellemiségében. Egész hétvégén tartott a mulatság Kolozsváron és környékén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2007. október 15.
Csíkszépvízen hívta össze tisztújításra tagszervezeteit a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) október 12-én. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter megnyitója után csapatépítő játékokat szerveztek, az est folyamán pedig a csíkszentimrei és csíkkozmási néptánccsoportok előadását tekinthették meg a résztvevők. Október 13-án szakmai előadások után az elnökség eddigi tevékenységét Lőrincz Csilla leköszönő elnök értékelte. A tisztújítás eredményeként Szabó Kázmér lett a CSTIT új elnöke. /Új elnök a CSTIT élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./
2007. október 23.
Hering József magyarországi szerző A sepsiszentgyörgyi Erőss János kálváriás élete című írása a budapesti Kapu 2007. szeptemberi számában jelent meg. Terjedelmi okokból ennek mintegy felét vette át a Háromszék. Erőss János Csíkcsatószegen, régi székely nemesi katonacsaládban született 1921-ben, s Észak-Erdély visszatérése után bevonult a magyar hadseregbe, megjárta a szovjet hadifogság poklát. A Magyar Őrszem második világháborús frontújság egyáltalán nem található a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményében, az Országos Széchényi Könyvtárban is mindössze egy példánya van az 1944. november 10-én útjára indult és a háború végéig hetente kétszer megjelent négyoldalas lapnak. Ebben jelenetek meg Erőss János haditudósításai. 1945. május 9-én esett hadifogságba. Embertelen gyötrelmeket élt meg, közben a fogságban egy görög katolikus paptól megtanulta az irodalmi orosz nyelvet. A szovjet hadifogságból 1950 decemberében szabadult, nem engedték azonnal haza. A Brassó melletti Tarusor karanténban további öt hónapot húzott le, hat esztendő és öt hónap után térhetett haza Csíkkozmásra. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjainak egy csoportja az 1956-os anyaországi forradalom hírére megalakította a Székely Ifjak Társaságát (SZIT). A fiatalok először a forradalom napjaiban, majd 1957. március 15-én megkoszorúzták a Sepsiszentgyörgy központi parkjában álló 1848–49-es emlékművet, s egy esztendővel később meg akarták ismételni a koszorúzást, de a szeku ekkor csapdába ejtette őket. Erőss János akkoriban a Mikó-kollégium tanára volt. Az általa vezetett nyolcadik osztályból Bordás Attila, Jancsó Csaba, Jancsó Sándor, Gyertyánosi Gábor és Sándor Csaba esküdött föl a Székely Ifjak Társaságára, de a Mikóból ennél többen voltak, sőt, a textiliskolából még lányok is csatlakoztak hozzájuk. A Szekuritáté a letartóztatott fiatalokból nem tudta kicsikarni, hogy tanáruk is részt vett a SZIT megalakításában és annak tevékenységében. Később mégis perbe fogták, az ítélet indokolása szerint: ,,A vádlott hazánk népi demokratikus rendszere ellen ügyködő elem, meggyőződéses nacionalista, sovén, a sepsiszentgyörgyi 1. Számú Líceum tantestületének és diákjainak körében több ízben kifejezésre juttatta a Magyar Népköztársaságban kitört fasiszta lázadással való együttérzését, rokonszenvét (…), ellenséges rágalmakat terjesztett a Szovjetunióról, illetve a népi demokratikus rendszerű országokról. ” Erőss Jánost 1958. június 24-én éjszaka tartóztatta le Szabó Lajos szekuritátés őrnagy. Két kegyetlen kihallgatója volt Bartos és Bihari szekustiszt. Megpróbálták beszervezni besúgónak, de ennek ellenállt. Az elsőfokú ítéletet 1958. augusztus 5-én hozta meg a kolozsvári katonai törvényszék Marosvásárhelyen. A tárgyaláson a német nyelvet tanító Helmuth Lurtz azzal vonta vissza korábbi, a vádlottra tett terhelő tanúvallomását, hogy azt kényszerítő eszközökkel szedték ki belőle. Erre Macskássi vérbíró egyszerűen kikergette őt a tárgyalóteremből. Tanúvallomásának visszavonásáért a némettanárt azonnal kitették állásából. A másodfokú tárgyalás 1958. szeptember elején volt. A bíróság jóváhagyta Erőss ítéletét. Erőss János általános amnesztiával szabadult 1964. augusztus 5-én, miután megjárta a poklok poklaként emlegetett Duna-deltát, a szamosújvári és más hírhedt börtönöket. Később Erőss János a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban (akkoriban Megyei Múzeumnak nevezték) 1968-tól az 1982-ben történt nyugdíjazásáig restaurátorként, majd főrestaurátorként, régészként és szakíróként végzett értékes tevékenységet, s közben otthonában egymás után alkotta elsősorban a székely mondavilág alakjait megjelenítő csontfaragványait. Munkássága fontos eredményének tartják még a Dálnokról, Ikafalváról és környékéről származó régi székely kapuk és kopjafák restaurálását is. A Kovászna megyei Bálványos várának ő tárta föl a szerkezetét. Bélafalván és Székelypetőfalván honfoglalás kori magyar leleteket talált. Székelypetőfalván föltárt egy honfoglalás kori temetőt. Halála után egy esztendővel, 1998-ban, egykori munkahelye, a Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyön rendezett kiállítást a műveiből, amit azután Kolozsvár, Székelykeresztúr, Kézdivásárhely és Csíkszereda közönsége is megcsodálhatott. Az erdélyi vándorkiállítás után az anyaország jött. Erős János özvegye az erdélyi érdektelenséget tapasztalva a gyűjteményt végleg a Szijártó István vezette Balaton Akadémiának ajándékozta. /(sylvester): „A szenvedést emelt fővel viseltem”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./
2008. január 19.
Csutak István észrevételein érdemes alaposan elgondolkodni. Parászka Miklós a színház kérdéséhez szólt hozzá. Valóban, Hargita megyében ma már négy színház működik, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a csíkszeredai Csíki Játékszín, valamint a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a nemrég alakult Nézőpont Színház mint magánkezdeményezés. Ezen intézmények létrejöttében közrejátszott a széki öntudat. Egyetlen mamutintézmény, ami lefedné a megye színházi igényeit, gazdaságilag nehezebben lenne fenntartható! Jelenleg a Hargita megyei színházak összköltségvetése messze elmarad például a Temesvári Csíky Gergely Állami Magyar Színház költségvetésétől. Cserébe mégis sokkal több előadás születik, sokkal több nézőnek. A Csíki Játékszín egymaga 6–7 bemutatót tart évadonként, ami több mint 160 előadást és 45–46 ezer nézőt jelent. Van olyan hónap, amikor harminc előadást játszik a társulat. Az állandó színházi jelenlét is hozzájárul ahhoz, hogy sorban újítják fel a játszási helyeket. Kászonaltíz, Gyergyócsomafalva, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Csíkdánfalva, Csíkkozmás jó példa erre. A színházak között rendszeres az együttműködés. A gyerekelőadásokat kicserélik, így három városban működik gyerekbérlet. Ilyen csak Hargita megyében van, Csíkszeredában háromezer kisiskolásnak van mesebérlete. A színházak szakmai presztízse is növekszik. Parászka Miklós vitatja Csutak István azon tézisét, hogy a Székelyföldön nincs színházi élet. /Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgató–művészeti vezetője: Színház- és régiófejlesztés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8., ugyanezt közölte: Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
2008. február 16.
Február 17-én Csíkkozmáson gyűlésezett a Csíki Közbirtokosságok Egyesülete. A fórumon részt vett Orbán István államtitkár és Zsombori Vilmos szenátor is. Rafain Zoltán, az egyesület elnöke felsorakoztatta a gondokat, amelyekkel a negyvenegy közbirtokosság megbirkózott. Az egyesületből szövetséggé kell válniuk a közbirtokosságoknak, amely lehetővé teszi a nagy volumenű pályázatok elkészítését. A közbirtokosságok a települések gazdasági–társadalmi, művelődési életében is számottevően kivették a részüket. /Ferencz Imre: Látni a fától az erdőt... = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./
2008. március 12.
Életének 69. esztendejében elhunyt Gergely István szobrászművész /Csíkkozmás, 1939. aug. 14. – Kolozsvár, 2008. márc. 9./. Szobrai és plakettjei erdélyi mindennapjaink elengedhetetlen tartozékai, írta róla Németh Júlia. Kezenyomát számos jeles erdélyi személyiségnek emléket állító szobra őrzi, így Bod Péter, Gábor Áron, Apáczai Csere János, Báthory István, Lorántffy Zsuzsanna alakját megelevenítő munkái. Legnépszerűbb alkotásai közé tartoznak patinázott gipszplakettjei. A műfaji határok feloldásával új műfajt teremtett. Életművének jelentős részét teszik ki az arckép-plakettek. /Németh Júlia: In memoriam Gergely István. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12/ Gergely István tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd 1964-től ugyanitt középiskolai tanárként tevékenykedett. Több köztéri szobor alkotója: a hetvenes években készítette el a csernátoni Bod Péter-, Végh Antal-, valamint a sepsiszentgyörgyi Gábor Áron-mellszobrot, és 1996-ban állították fel Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsannáról mintázott szobrát. A magyar történelem és kultúra nagyjait plakettsorozaton örökítette meg. A művészt március 14-én kísérik utolsó útjára a Házsongárdi temetőben. /Elhunyt Gergely István szobrászművész. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./
2008. augusztus 2.
Fetés András tanár a háború után Háromszékről származott Budapestre. Fetés András ötlete, hogy a rákosszentmihályiakkal – Csíkszentmihály testvértelepülésével – karöltve a nyergestetői Székely Termopüléhez kopjafát állítanának, és hagyományt kellene teremteni, hogy a csíksomlyói búcsún részt vevő sokaságból a búcsú másnapján, ki-ki tetszés szerint, látogasson el Gyimesbükkbe vagy a Nyergestetőre. Fetés András azt kérte Sylvester Lajostól, hogy tollforgató emberként felkarolja javaslatát. Fetés András hozta napvilágra dr. Rákossy Árpád feledésbe merült élettörténetét, s neki köszönhető, hogy a múlt évben szobrot állítottak neki szülőfalujában, Csernátonban, az avatást részvételükkel vagy üzenetükkel a legnagyobb magyar méltóságok is megtiszteltek. A Székely Termopüle, Nyergestető székelymagyar kegyhely lehet majd, ahol a tisztást megtölti a kopjafa és keresztekből álló erdő. Nyergestetőn 1897-ben, a magyar millenniumi évében állították Bukarestben élő csíkkozmási székely honfiak és honleányok adományaiból az 5,40 méter magas emlékoszlopot. A száztíz évvel ezelőtt állított obeliszk egy Fetés Andráshoz hasonlatos férfiú, Ábrahám István kezdeményezése volt. /Sylvester Lajos: A Székely Termopülé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./
2008. augusztus 13.
A Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kalákát 2001-től rendezik meg évről évre. A Lázárfalváról induló kezdeményezés, amely érintette Tusnádot, Csíkkozmást, Csíkszentkirályt, Csobotfalvát, Csíksomlyót, Csíkszenttamást, kis kitérőkkel Kászonújfalut, Homoródkarácsonyfalvát és Firtosváralját, idén elérte a Gyergyói-medencét. Gyergyócsomafalván július 16–25-a között rendezték meg a XII. Fürdőépítő Kalákát, amelynek lebonyolításában a budapesti Ars Topia Alapítvány, Csomafalva önkormányzata, a Zöld SzékelyFöld Egyesület és a csomafalvi fiatalok lelkes csapata vett részt. A közel száz önkéntes Magyarországról és Erdélyből minden korosztályban képviseltette magát, ugyanakkor Csomafalva lakossága, mesterei, asztalosműhelyei is példásan kiálltak a kaláka mellett. Az 1950-es években épült, de napjainkra teljesen eltűnt borvízfürdő Csomafalvi Feredő néven kelt újra életre. A fürdő környezetében helyet kapott egy fűzkupola, amely a pihenés és szemlélődés helye, és a tűzkatlan. A népi fürdők felújítása a Székelyföldre jellemző hagyományos közösségi munkaformában, kalákában történt. /Tikk Dóra, Csíkszereda: Fürdő- és közösségépítő kaláka. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./
2008. december 9.
Elhunyt Sinka Tibor, aki 1996-tól volt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes aktív munkatársa. A Hargita Megyei Romaszövetség alelnökeként, Kozmás község helyi tanácsosaként is sokat tett. Munkáját, tevékenységét mindenkor az alaposság, az igényesség jellemezte. Az a cigányember volt, aki vállalta hovatartozását és segített, mondta róla András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, művészeti vezetője. /Füleki Zoltán, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes aligazgatója: Érte szóljanak a harangok! = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./
2009. március 14.
Gergely István szobrászművész egy évvel ezelőtt, hatvankilenc éves korában halt meg /Csíkkozmás, 1939. aug. 14. – Kolozsvár, 2008. márc. 9./. Az 1950-es években sok jeles társával együtt a marosvásárhelyi művészeti szakközépiskola indította útjára. Elvégezte a kolozsvári képzőművészeti főiskolát. A múlt század hatvanas, hetvenes évei nem kedveztek a magyar múlt megörökítését is célul kitűző művészeknek. Így aztán a művészek csupán műtermüket, esetleg legszűkebb szülőföldjüket gazdagíthatták alkotásaikkal. Gergely István számára –még fel-felcsillant a szerencse, hiszen Gábor Áron-szobra Sepsiszentgyörgyön, Bod Péternek és Végh Antalnak emléket állító köztéri alkotása pedig Alsócsernátonban kapott helyet. Banner Zoltán hangsúlyozta: Gergely István plakettek sorozataival véste újra a köztudatba Szenczi Molnár Albert, Bethlen Gábor, Apáczai Csere János, Kájoni János, Misztótfalusi Kis Miklós, Mikes Kelemen, Bod Péter, Bolyai Farkas, Arany János, Brassai Sámuel, Orbán Balázs, Ady Endre, Benedek Elek, Kelemen Lajos és mások szellemvonásait. A grafika és a szobrászat egybeolvasztásából született patinázott gipszplakettjei ma is az újszerűség varázsával hatnak. /Németh Júlia: /In memoriam Gergely István. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
2009. március 19.
Változnak az idők. A kilencvenes években Aradon éveken keresztül rohamkocsikon érkezett rendőrök százai, maszkos rohamosztagosok ”vigyázták” az október 6-án tartott emlékezéseket. Most pedig Sólyom László köztársasági elnök csíkkozmási érkezését a hóesésben is kitartó, a beszédet hallgató ünneplő, kokárdás sokezres tömeg fogadta. Rendőrkordon sehol! Másnap a televízió közvetítette a sepsiszentgyörgyi ünnepséget. Itt is sokezres civilizált, fegyelmezett ünneplő közönség, amely együtt énekelte a Szózatot, nemzeti imánkat és a székely himnuszt. Egyenruhás rendőr, csendőr még elvétve sem volt a környéken. Nem volt szükség reájuk! És Budapesten, az anyaországi rendezvényeken? Megdöbbentő volt a kontraszt! A hivatalos ünnepségen néhány száz (?) meghívott. A közjogi méltóságok mellett csak a kormány megbízható támogatói, a rendszer haszonélvezői, a tapsnokok. Demszky Gábor főpolgármester beszédét önmaga, néhány esernyős kíváncsi, a háta mögötti Petőfi-szobor és a kivezényelt jelentős számú rendőri biztosítás hallgatta. Mert az anyaország vezetői reszketnek a tömegektől. A magyar vezetés ezért akarja átalakítani a magyar rendőrséget a hatalmat kiszolgáló politikai rendőrséggé. Amelynek osztagai egy üres tojásos dobozért, egy Sztálin-kötetért, egy bekiabálásért, egy transzparensért (szövege szerepel a 48-as 12 pontban!) embereket tepernek földre, bilincselnek meg, zárnak rendőrségi fogdába, fújnak le könnygázzal, indítanak ellenük eljárást. /Ujj János: Változtak az idők! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 19./
2009. május 11.
A csíkkozmási születésű Kolozsváron élt és alkotott szobrászművész, Gergely István domborműveiből és plakettjeiből nyílt kiállítás május 9-én Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. A tavaly elhunyt képzőművészt családi és baráti szálak is kötik Nagyváradhoz. A tárlat anyagát Banner Zoltán művészettörténész méltatta. Gergely István munkája Nagyváradon az Ezredév emléktéren álló Lorántffy Zsuzsanna-szobor, a váradréti református templom udvarán álló emlékmű, amelyet a partiumi ötvenhatosok emlékére állítottak, illetve a váradolaszi református templom udvarán található millenniumi emlékkő. Az ‘56-os emlékmű a művész utolsó munkája volt. „Imádkozott, hogy azt az egyet még befejezhesse” – emlékezett Tőkés László. /Nagy Orsolya: Emlékkiállítás Gergely István munkáiból Váradon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./
2009. augusztus 3.
A történelmi Székelyföldet alkotó három megye önkormányzati vezetői közösen emlékeztek meg augusztus 1-jén az 1849-es nyergestetői ütközet 160. évfordulójáról. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke beszédében elmondta: Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzati vezetői első alkalommal ünnepeltek együtt a Nyergestetőn. Ezzel is kifejezik Székelyföld egységességét, valamint a székelyek önrendelkezési igényét. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke felidézte Tuzson János és honvédei szabadságharcát, és hangsúlyozta, hogy a székelyek leginkább olyankor mutatták meg igazi énjüket, amikor szabadságuk elvesztésének a veszélye fenyegette őket. Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke kijelentette: a nyergestetői csata biztosít arról, hogy érdemes magyarként élni Erdélyben. Egyed Ákos kolozsvári történész a nemzeti emlékhelyek fontosságára hívta fel a figyelmet hangsúlyozva, hogy a székelységnek erőt kell meríteni saját múltjából. /Közös megemlékezés Nyergestetőn. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ Együtt emlékezett a három székely megye az 1849-es hősökre. Kopjafát avattak és zászlót adtak át. A csíki és a háromszéki huszárok a Nyerges-tetőre vonultak, a két huszárcsapat élén ott lovagolt Hargita és Kovászna megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba, illetve Tamás Sándor. A harmadik székely megye, Maros önkormányzatának elnöke, Lokodi Edit Emőke hintón érkezett az emlékműhöz, Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere társaságában. Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános a román hatalom kisebbségellenes magatartására hívta fel a figyelmet. /Huszárt toboroztak a Nyerges-tetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./
2009. augusztus 24.
Vizsgáljuk a román nyelv idegen nyelvként való oktatásának lehetőségeit, jelenleg azon dolgozunk, hogy miként lehetne azt gyakorlatba ültetni az I–VIII. osztályosok számára – jelentette be augusztus 23-án, vasárnap Csíkkozmáson Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, aki Mircea Geoana, a szenátus elnökének társaságában látogatott az alcsíki községbe. /Bukaresti politikusok Kozmáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./
2009. október 13.
Ismeretlen tettesek ellopták a Sólyom László köztársasági elnök által ez év március 14-én a Nyergestetőn állíttatott kopjafa névtábláját. Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere elszomorítónak tartja az esetet. A polgármester úgy tudja, ez az egyetlen eset, hogy az 1848–49-es szabadságharc egyik csatájának helyszínén található kopjafákat megrongálták. /Kozán István: Megrongálták Sólyom ajándékát. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./
2009. október 14.
A 2009-ben is sikeresen működött a Csíkkozmási Ifjúsági Szervezet /KOMISZ/, mely ebben az évben hetedik alkalommal szervezte meg a gyermeknapokat a helyi Dr. Boga Alajos Iskolával, részt vállalt a falunapok megszervezésében, ugyanakkor a VII. Néptánctalálkozó, amely már nemzetközivé nőtte ki magát, is sikeres rendezvény volt. /Szántó Lajos, Csíkkozmás: /Sikeres a KOMISZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./
